A Főnix Iskola - Templom

– Egészen gyorsan hozzászoktál a gyors támadásokhoz, és az állóképességed is remek. Ha kicsit fókuszálsz a fizikai erődre, és a sebességedre, egész jó lehetsz. – mondtam dobva az állásomat. – Bár tekintve hogy mennyi ideje vagy itt, valószínűleg nem a harcra akarsz fókuszálni.

Amint enged a partnerem a harci pózból, én is így teszek.
-Ezt nagyon jól látod. Nem éppenséggel a harc miatt vagyok itt...a chi energiát és a meditálást jobban szeretem.

A meditálás felkeltette az érdeklődésem.
– Kapcsolat a természettel és világgal, csatára való felkészülés és az utólagos feldolgozás, vagy az elme erősítő, felfedező és békében tartó meditálást szoktad használni? – kérdeztem rá az általam ismert, különböző célokat amikre meditálás használható. Más a fókusz, szóval más amit és ahogyan csinálod.

-Az első. Én a békére törekszem, az egyensúly megtalálására a természettel. Ezáltal sokkal kifinomultabb érzékekre tehetek szert. Te gondolom a harcra való felkészülési formát használod. Persze csak ha szoktál meditálni.

– Igen gyakran foglalkozom a harcra való felkészüléssel és annak elemzésével miközben meditálok, ugyanakkor szeretem az elmémet élesen tartani ahhoz pedig külön meditáció szükséges. Ritkábban szoktam azt követni, de időről időre jól jön. Néha olyan titkokat ismersz meg magadról, melyeket soha nem is gondoltál volna, máskor problémákra való megoldások jutnak eszedbe, és a fejed vered a falba, miért nem jutott eszedbe előbb. Emellett ha harcosokhoz akarsz hasonlítani inkább vagyok szamuráj szerű, mint katona, vagy barbár, aki csak a harcnak él. – fejtettem ki, talán a szükségesnél jobban, de ideje volt megismernem fajtársamat, és ha én nem engedem el magam, ő sem foglya.

-Értem. Néha tényleg hasznos tud lenni az is, de nem nagyon lett volna rá példa, hogy azt használtam. Szóval szamuráj.-ezen elgondolkozok egy kicsit. Nem találkoztam még olyannal, mint ő.-És mondd...te tudsz valamit a fajtánkról? Bármit...

– Nos először is három idősebb tagja van a fajunknak. Kami, Pyre az apád és… Piccolo. Kami az apám, a föld őrzője és gyógyító és alkotó képességei vannak, minimális védelmező és harcos képességekkel. Ő maga nem harcra született. Pyre sokkal jobb harcos mint Kami, ugyanakkor az alapján amit eddig láttam nincs olyan erős, mint ő, de ebben nem vagyok biztos. Te Pyre-re hasonlítasz. Vannak harci képességeid, de inkább védelmező képességekkel rendelkezel… ugyan akkor a ti esetetekben lehetek rossz, elvégre rólatok nem tudok még túl sokat. Az utolsó az Piccolo… az ő esete igen egyedi. – itt meg akartam látni de láttam a tudás éhséget a szemében így nem állhattam meg.
– Piccolo nem teljes. Ő Kami lelkének a sötét része, ebből kifolyólag hozzám hasonlóan harcos, ugyanakkor nem rendelkezik egy teljes és stabil lélekkel, ami miatt a Démon király név több szinten is igaz rá. Kifejezetten erős harcos, és mivel Kami egy része, harcos létének ellenére képes gyermekeket alkotni, de mind mutánsok. Szerencsére Ő el van zárva különben a jelenlegi viszonylagos béke nem létezne.

Szinte iszom minden egyes szavát. Máris sokkal, sokkal előrébb vagyok mint eddig. Egy kicsivel többet tudtam meg Kamiról, mint az eddigi tudásom volt. Viszont Piccolo...róla a nevén kívül nem igazán tudtam eddig semmit. Így már érthető, miért nem válaszolt apám sohasem, maikor felőle kérdezősködtem.
-Értem...szóval Démonkirály. Ezzel is rengeteg új dolgot tudtam meg, köszönöm neked. Nagyon hálás vagyok ezekért az információkért.

– Nincs mit. Az én tudásom is limitált. Kami maga sem tud sokat arról hogy honnan származik, de amit csak tudtam össze tömörítettem most neked. Később beszélhetünk még részletekről, de nekem edznem kell. Sosem tudni mikor jön egy probléma aminek az elkerülése vagy legyőzése több erőt vesz igénybe, mint amivel éppen rendelkezem. – mondtam és kiemeltem a legyőzés részét mondandómnak.

-Rendben. Még egyszer köszönöm, hogy megosztod velem. Ha gondolod, folytathatjuk az edzést. Adjunk bele többet mint az imént tettük.-tekintetem megkomolyodik, a szemeibe nézek.

– Akkor jobb ha mindennel amivel rendelkezel jössz nekem. – mondtam egy széles mosollyal felvéve egy védelmi pozíciót, amit javítottam a Pyre elleni küzdelmem után.

-Rendben. Beleadok mindent!- hatalmas lelkesedéssel rontok neki. Megállás nélkül csak ütöm és rúgom, próbálok rést találni a védelmén, ám ez egyáltalán nem ment könnyen. Nagyon jól védi magát. Sok felesleges próbálkozás után úgy döntök, megpróbálkozok valami mással. Minkét karomat meghosszabbítva hátulról próbálom meg eltalálni. Egyik öklömmel a fejét másik pedig a derekát célzom meg.

A támadása túl egyszerűen követhető volt, szóval fel ugrottam, és egy erőteljes dupla rúgással rúgtam meg, míg megnyújtott kezekkel stabilizáltam magam, és biztosra mentem, hogy állok, és készen vagyok a következő támadására.

Ahogy felugrik,azonnal hátra ugrok. A rúgásai ugyan eltalálnak, de nem túl vészes helyen. Visszahúzom karjaimat. Látom, hogy ez nem fog beválni nála. Valami mást kell megpróbálnom. Becsúszok alá, próbálom lábait kigáncsolni illetve megragadni, hogy karjaimmal földre tudjam vinni ha a gáncsolás nem sikerül.

Ahogy láttam, hogy be akar csúszni meglőttem egy chi lövedékkel, hogy vissza tartsam, majd vártam mi lesz a következő húzását.

Egyik lábát sikerül elkapnom, így a földre tudom vinni. Amint lent van, rúgásokkal kezdem megsorozni.

Ahogy vissza löktem Daede-t a lövedékemmel, megnövesztette az egyik kezét, és kirántotta alólam a lábam, az után hogy földet értem rúgásokkal akart megtámadni, de csak megragadtam a lábát, és a földre küldtem ahogy ő tette velem, míg a másik kezemet megnövesztve felsegítettem magam.
– Nem rossz, valaki olyan ellen, aki nem kifejezetten tapasztalt harcos, de aki tapasztalt, és nem veszti el a fejét ahogy földet ér, nem túl hasznos, amíg nem tudsz távolról támadni. – mondandóm alatt persze hagytam, hogy felkeljen, és felvettem egy harci állást. – Egy dolog valakit kibillenteni az egyensúlyából, de egy másik valakit a földre küldeni, ahol nehezebb megtámadni, és könnyebben védheti magát… nos aki nem tapasztalt csak a fontosabb részeket fogja védeni, de az a tapasztalatlanok hibája, és azoké akik fizikailag nem elég erősek.

Eléggé elfáradva egyenesedek fel a földről. Nem veszek fel semmiféle harci pózt, azonban mélyen meghajolok a másik démon előtt. Úgy gondolom egyelőre ennyi elég volt...nem tudnék bírni vele amennyiben folytatnánk ezt a küzdelmet.
-Nagyon erős vagy...köszönöm a gyakorlást. Nem bírok veled. Van még hová fejlődnöm. Még egyszer köszönöm szépen.-elmosolyodok. Élveztem a vele való edzést annak ellenére is, hogy nagyon kimerített és veszítettem ellene. Leültem törökülésbe, lehunytam szemeimet és meditálni kezdtem.

– Csak egy kis tapasztalat kell, és talán egy chi alapú támadás, ami megengedi, hogy távolabbról támadj, és több problémád meg van oldva, egy kevésbé tapasztalt ellenfelet aki van olyan erős mint én, legyőztél volna. – válaszoltam mielőtt elhagytam a termet, magára hagyva meditáló társam, és elindultam keresni egy jó edző helyet, valami speciálisát mára.

Elraktároztam amit a másik démon, Matasa mondott nekem elköszönésképp. Csak bólintottam egyet lehunyt szemekkel, és amint kilépett a teremből újra a meditációba merültem. Egy órát legalább így ülök csendben, gondolkozva. Amint végeztem felállok és elindulok egy hosszú sétára a templom körül.

A séta alatt Daede mindenki mást lát edzeni. Míg mesterét csak napi rutinjában látja addig Ranfan egy melltartóban és nadrágban edz egy kisebb tisztáson. Látszik rajta hogy már pár órája benne van szóval egy párbaj most sok lenne neki míg Nam meditációja végén járt. Mindenki tudna valamilyen formában segíteni jelenlegi gondolataidon, vagy edzhet veled.